A számonkérés rendje

 

Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje

 

Az értékelés alapjául az érvényben levő Nemzeti alaptanterv, illetve az adott kerettantervben, valamint a rá épülő helyi tantervben megfogalmazott fejlesztési célok és feladatok szolgálnak.

Ezek értelmében a pedagógus folyamatosan végez az osztályában személyre irányuló értékelést, illetve visszatérően az osztályt érintő, teljes körű értékelést is.

A tanulók értékelésének fajtáit tekintve szükség van év eleji diagnosztikus értékelésre, folyamatos formatív értékelésre, valamint szummatív értékelésre.

Az 1–8. osztályban hangsúlyos szerepet kap a tanulók munkájának megítélésben a szóbeli és az írásbeli kommunikációs készség: az írás, a helyesírás, az olvasás, a szóbeli és az írásbeli szövegalkotás értékelése.

A beszédkészség mérése 1–4. évfolyamon folyamatos.

Az írásbeli munkák legfontosabb kritériuma az olvashatóság, a folyamatos, lendületes vonalvezetés, a tempó.

Továbbhaladás

Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor az értékelés szöveges. A 2. évfolyamtól felsőbb évfolyamba léphet az a tanuló, aki az előírt követelményeket legalább elégséges minősítéssel teljesítette. A tanuló az egyes évfolyamok elvégzéséről bizonyítványt kap.

2. osztálytól az évfolyamot meg kell ismételnie annak, aki az évfolyam követelményeit nem tejesítette.

 

Értékelés

Szövegesen értékeljük:

  • 1. osztályosok teljesítményét félévkor és év végén,
  • 2. osztályban félévkor,
  • a szakértői bizottság javaslata alapján a tantárgy érdemjeggyel történő értékelése, minősítése alól mentesített tanulót.

Érdemjeggyel értékeljük:

  • minden tanulót havonta legalább egyszer szóbeli vagy írásbeli felelet formájában,
  • a vizsgákon és szintméréseken nyújtott teljesítmény alapján,
  • előzetes felkészülés után előadott kiselőadást alkalomszerűen,
  • a feladatlapokat a tantárgy jellegének megfelelős számban,
  • témazárókat évente a tanterveknek, tanmeneteknek megfelelően (nem készségtárgyak),
  • fogalmazásokat évente minimum kettő alkalommal,
  • a készségtárgyak (rajz, technika) produktumait elkészítésük után,
  • testnevelésből a szintek teljesítését félévente a tantervben, tanmenetekben rögzítettek szerint.

Az írásban történő ellenőrzésnél a feladatlapokat, témazárókat, szintfelmérőket százalékosan értékeljük.

A százalékok érdemjegyben történő megjelenítése:

  • Humán tantárgyak esetén:
    • 90–100 % = 5
    • 75–89 % = 4
    • 60–74 % = 3
    • 40–59 % = 2
    • 0–39 % = 1
  • Reál tantárgyak esetén:
    • 91–100 % = 5
    • 76–90 % = 4
    • 56–75 % = 3
    • 36–55 % = 2
    • 0–35 % = 1

Ettől az ellenőrzés mélységét tekintve minimális mértékben eltérhetünk.

A modulok, tantárgyak értékelése:

  • ember és társadalom (etika),
  • mozgókép és médiaismeret,
  • erkölcstan.

A tantárgyak közös vonása, hogy eredménynek nem önmagában a tárgyi tudás számít, hanem a képességek fejlesztése, az önálló elgondolások, a gondolatok kifejezése, a többiek elképzelésének tiszteletben tartása. Ezért ezeknek a tantárgyaknak az esetében az osztályzatok helyett célszerűbb szöveges értékelést alkalmazni.

A szöveges értékelés szintjei:

  • kiválóan megfelelt,
  • jól megfelelt,
  • megfelelt,
  • nem felelt meg.

A tanuló iskolaváltoztatása esetén az értékelések jegyekké alakíthatók át.

Az egészségtan modult a 6. évfolyamon a természetismeret tantárgyhoz, 2–8 évfolyamon a tánc és dráma modult az ének zene tantárgyhoz, a hon és népismeret modult 6. osztályban a rajz tantárgyhoz integráltuk. A tanulók ezekből az integrált tárgyakból érdemjegyet kapnak.

Az iskolában íratott bármely típusú dolgozatot két héten belül ki kell javítani, a kijavított dolgozatot a tanulóknak be kell mutatni.

A házirend további korlátozásokat írhat elő a témazáró és a számonkérő dolgozatok bejelentése és megíratása tárgykörében, így korlátozásokat állíthat föl az egy napon íratható témazáró és számonkérő dolgozatok számát illetően.

 

Az iskolai dolgozatok formái

  • röpdolgozat az adott óra vagy maximálisan az utolsó három óra tananyagából,
    • érintheti az osztály egyes tanulóit vagy egészét,
    • a röpdolgozat előzetes bejelentése nem kötelező,
    • a röpdolgozatra a tanuló az SZMSZ-nek megfelelően egy osztályzatot kap,
  • számonkérő dolgozat háromnál több óra anyagából,
    • érintheti az osztály egyes tanulóit vagy egészét,
    • a számonkérő dolgozat előzetes bejelentése legalább két nappal korábban kell, hogy megtörténjék,
    • a számonkérő dolgozatra a tanuló az SZMSZ-nek megfelelően egyetlen osztályzatot kap,
  • témazáró dolgozat egy vagy több átfogó témakör anyagából,
    • jellemzően az osztály egészét érinti,
    • a témazáró dolgozat előzetes bejelentése a dolgozat íratását megelőzően legalább egy héttel korábban kell, hogy megtörténjék,
    • a témazáró dolgozatra a tanuló az SZMSZ-nek megfelelően egy osztályzatot kap, amelyet „td” jelöléssel jegyez be a szaktanár a digitális naplóba.

A tanulók írásbeli beszámoltatása jellemző formája a középiskolai oktatásnak, de iskolánkban kiemelt hangsúlyt kívánunk helyezni diákjaink rendszeres szóbeli feleltetésére is, mert diákjaink szóbeli megnyilvánulásának, kommunikációjának szintje jelenleg elmarad a kívánatostól.