Mi a tiszavirág? A tiszavirág (Palingenia longicauda) Európa legnagyobb testű kérészféléje, és általában június első felében látványos násztáncba kezd. Ezt jelenséget nevezik tiszavirágzásnak, mely 2020-ban bekerült a hungarikumok közé.
Pontosan megmondani nem lehet, mikor indulnak meg a kérészek, ez vízállás és időjárás függvénye és rövid ideig tart. A jelenség az alkonyati órákban (kb. 18-21 óra között) éri el a csúcspontját, amikor több tíz- vagy akár százezres nagyságrendben röpködnek a víz felett a tiszavirágok.
A faj klasszikus élőhelye a folyókanyarulatok külső ívén levő szakadópart, ahol a sodorvonal közel halad a parthoz.
Egy nőstény általában 7-8000 db petét rak a víz felszínére, melyek a fenékre süllyedve kezdik meg lárvaéletüket. A lárva három éven át az agyagos partfalban él és rendkívül fontos szerepet tölt be, úgy is, mint a szerves anyagokat kiszűrő táplálkozása révén a víz tisztítója, úgy is, mint más szervezetek, például a halak tápláléka, valamint aljzaton történő furkálással élőhelyet is teremt más mederfenéki élőlények számára.
A lárvák egyedfejlődésük során kb. 20-szor vedlenek, majd a hímek az utolsó lárvastádiumot követően nehezebben repülő ún. szubimágókká (kifejlett, még nem ivarérett rovar) válnak, amelyek a partra repülnek és egy újabb vedlés után kezdik meg néhány órás vagy félnapos imágó ((kifejlett, ivarérett rovar) életüket. A nőstények valamivel később jelennek meg, mint a hímek és levetve lárvabőrüket, egyből imágóvá alakulnak. Ezt követően csak párjuk keresésével törődnek, nem is táplálkoznak.
A rajzás általában szakaszokra osztható. Előrajzás alkalmával csak százával repülnek az állatok. A leglátványosabb főrajzás során milliónyian repülnek a víz felett. Az utórajzáskor csak néhány tucatnyi állattal találkozhatunk.
Azon kívül, hogy egy rendkívül látványos esemény a Tisza kivirágzása, fontos ökológiai jelentősége is van. Számos hal-, madár- és békafaj táplálékául szolgálnak.
A legóvatosabb becslések szerint is a faj az egykori európai elterjedési területének legalább 95%-áról eltűnt. Egy vizsgálat szerint például a partvédő kövezéssel ellátott szakaszokon feleannyi lárva kel ki, mint a természetes partszakaszokon, de a hidak, műutak környékén tapasztalható fényszennyezés is hozzájárulhat az élőhelyek leromlásához.
A tiszavirág védett, természetvédelmi értéke egyedenként 10 ezer forint. A természet védelméről szóló törvény alapján tilos a védett állatfajok egyedének elpusztítása, illetve az élő és az elhullott egyedek gyűjtése is.
Ha nem történnek érdemi beavatkozások a faj élőhelyeinek védelmére, a természetes folyódinamika fenntartására, összeomolhat az állomány. Ennek elkerülésében és a faj fennmaradásában Magyarországnak óriási felelőssége van!
Mi szegediek olyan szerencsések vagyunk, hogy szemtanú lehetünk ennek az egyedülálló természeti jelenségnek!
Összeállította: Lakatos Gabriella