2014. március 4-én Nagy Bettina 5.a osztályos tanulónk az Arany János Általános Iskola Irodalmi Kávéházának pályázatára próza műfajban, „Leírások, elmélkedések" kategóriában I. helyezést ért el.
Az élet rendje, az én életem
Amikor egy kisbaba világra jön, az egy varázslatos dolog! Ilyenkor gyermekáldás száll a szülőkre. Egyben nagy feladatot kapnak, mikor teljes mértékben szükséges a szeretet, felelősség, türelem, kitartás, kedvesség, öröm és óvatosság.
Aztán később elkezdenek mászni, gügyögni, gagyogni, majd egyszer csak sétálni és beszélni. Én például 15 hónaposan már sétáltam, beszélni pedig 1 éves korom körül kezdtem. Általában 2 éves a kis picur, amikor bölcsődébe kezd járni. Sajnos a dajkáját, a bölcsis éveit sokszor a gyerek már serdülőkorban elfelejti. Óvodába járni szuper, egész nap csak evés-ivás és játék uralkodik a csoportban. Nekem is csak egyetlen bajom volt vele, mégpedig a délutáni „pihi". Sohasem tudtam aludni. Egyszerűen soha! Én 4 évet töltöttem az oviban: a mini-, kis-, középső- és nagycsoportot. Ez idő alatt arról álmodoztam, hogy iskolás leszek. Azonban amikor az álom valóra vált, inkább visszasírtam az ovit. Az iskola azonban teljesen más, mint ahogyan azt én elképzeltem. Állandóan csak a munka, a munka, a munka, a tanulás, a tanulás, a tanulás! Később valami csoda folytán megszerettem. Elképzelni sem tudom, hogyan! Azután a dolgok nehezedtek, tovább és tovább. Szüleim büszkék voltak rám, mert mindig kitűnő bizonyítványt vittem haza. Én is nagyon örültem a szép eredményeknek. Egyébként én nagyon szeretek olvasni, ezért is szerethettem meg az iskolát. Sokszor gondolkozom azon, milyen foglalkozást válasszak magamnak. Rengeteg elképzelésem van, legalább száz. Jelenlegi terveim: újságíró, riporter vagy akár szerkesztő. Lehetnék ügyész, ügyvéd, meteorológus, rádiós bemondó, óvónő vagy színész is. Na de persze az életcélom továbbra is ugyanaz marad: jó anya legyek! Egy gyermek életében a pályaválasztás is nagy szerepet játszik. Fontos, hogy mit szeretne kezdeni az életével. Ahogy telik-múlik az idő, megöregszünk. Nagymamák és nagypapák leszünk, és azután...
Egy szülőnek a legeslegnagyobb ajándék, ha látja a saját szemével és végignézheti gyermeke cseperedését. Pici, törékeny kisbabából bölcs és tapasztalt mama és tata lesz. Ez az élet rendje. Varázslatos! Az ember megismerkedhet élete rejtelmeivel, csak vissza kell mennie az időben.
Nagy Bettina
5.a